A Waldorf-pedagógia alapvető fontosságúnak tekinti a hét éves ritmusokat a gyermek egészséges fejlődésében. Az első hét életév korszakának vége igen fontos fejlődési állomás jelzőköve, melyet az oktatási-nevelési folyamat változása is tükröz.
Az iskolaérettség főbb szempontjait öt nagy téma köré csoportosítanám: (1) fizikai és motoros fejlettség; (2) szociális és érzelmi fejlettség; (3) rajzolás és festés; (4) az akarat fejlődése; (5) a gondolkodás fejlődése.
Fizikai és motoros fejlettség
Kétségtelenül lehetnek kisebb-nagyobb eltérések azonos korú gyermekek fizikai fejlődésében, de bizonyos képességek szükségesek az iskolakezdéshez. A mozgáskoordináció, a finommotoros képességek, a nagymozgások, az egyensúlyérzék mind szükséges az írás-olvasás-számolás elsajátításához; ahhoz, hogy a meglévő képességek készség-szintre fejlődjenek.
A Waldorf-pedagógia módszertana sokat segít ebben a folyamatban a gyermekeknek, hiszen “a fejben való” tanulást megelőzi, kíséri egy tudatos mozgási folyamat, melyben a gyermekek testi szinten, érzékszervi szinten is felvehetik, átdolgozhatják a tanulnivalókat. Így válik egy külső impulzus belsővé, majd az megérve már készségé, tudássá.
Egy 6-7 éves gyermeknek könnyedén megy, amennyiben közel áll az iskolaérettséghez:
- elkapni és visszadobni egy nagy labdát
- féllábon ugrándozni (bármelyiken)
- váltott lábbal felmenni a lépcsőn
- végigmenni egy vékony gerendán
- nyusziugrásban haladni
- cipőt, masnit, csomót kötni; begombolni, becipzározni a ruháját
- mozgássorozatot utánozni
- visszakopogni, visszatapsolni adott ritmust
stb.
Szociális és érzelmi fejlettség
Öt éves kortól van a gyermekeknek valódi szükséglete szociális tapasztalatokra, ez az adni-kapni, megosztani korszakának kezdete. Eddig az életkorig inkább csak egymás mellett játszanak a gyerekek, innentől kezdve már együtt tervezik el a közös játékot.
A hat éves gyermekek zajosabbak, élénkebbek, gyakran fejezik ki magukat fizikai mozgásokon keresztül. Sokkal öntudatosabbak és érzelmileg érzékenyebbek is, mint korábban. Mélyebb barátságok kezdete ez a kor, de a durvább birkózásé, civakodásé is. A felnőttekben ugyanakkor erős vezetést és tekintélyt keresnek.
Az iskolába készülő gyermek jelzéseket tesz, hogy képes kezelni saját érzéseit (pl. “menjünk el a játszótérre, nem fogok sírni, amikor hazaindulunk…”).
Szeretetét ajándékok adásával is kifejezi, számára kedves dolgokat is odaad másoknak, és szívesen be is csomagolja az ajándékokat.
Odafigyel társaira, észreveszi, ha segíteni kell valakinek, a kisebb gyermekeket támogatja.
Észreveszi a nyelvi humor egyszerűbb formáit, rigmusokat, szójátékokat alkot.
Szeret suttogni és titkolózni.
Szeret mesélni az álmairól.
Iskolaérettségre utal:
- képes szerepjátékra, nem mindig övé a főszerep
- képes helyzeteket és tárgyakat elképzelni
- átérzi mások szükségleteit, tud várakozni, amíg rákerül a sor
- képes követni és végrehajtani kéréseket, utasításokat
- már nem függ túlságosan valamilyen biztonságot jelentő tárgytól (pl. maci, hüvelykujj, stb.)
Rajzolás, festés
A gyerekek rajzai és festményei feltárják, hogy a fejlődés mely fokán állnak. Az egyes elemek rendezettebben,tudatosabban jelennek meg a papíron. A valós arányokra törekvés még nem mindig tudatos, de már érezhető, látható.
A tárgyak (ház, autó, asztal, stb.) mellett megjelennek az állatok, emberek is. Érzékelhető a fent-lent különbsége, a színek tudatos használata.
Akarati fejlődés
Az iskolaérett gyermek átmenetileg esetlenebbé válhat egy évvel ezelőtti önmagához képest (pl. gyakrabban elbotlik, vagy nekimegy tárgyaknak), de mégis nagy szüksége van a kihívást jelentő nagymozgásokra, mozgásbeli kihívásokra.
Emellett szívesen ül le kézimunkázni, barkácsolni kézműveskedni is; ezekben a munkákban is kitartó, napokig tudja folytatni a megkezdett munkát.
Tervez előre is, egyúttal visszaemlékszik, hogy mit gondolt ki, mit csinált korábban. Célokat tűz ki, hogy pl. milyen magas várat készít, milyen zászlóval, stb.
Elégedettséget vagy elégedetlenséget fejez ki a saját tevékenységével kapcsolatosan.
Szeret megbízásokat lebonyolítani.
Gondolkodás fejlődése
Az iskolaérett gyermek beszédében konkrét helyzetekre vonatkozóan megjelenik az oksági gondolkodás. Pl. elkezd efféle kötőszavakat használni: ha; mert; azért, mert, stb.
Az elmesélt történetekben megjelenik a sorrendiség; a nyelv kifejezőbb használata válik jellemzővé.
Az emlékeit már tudatosan is képes előhívni, elmondani.
A feladatértése könnyebb, a feladattudata hosszabb ideig kitart. Valódi kérdéseket tud feltenni, és végiggondolja, megfontolja a válaszokat. Egy feladatra tud akár 10-15 percig is folyamatosan figyelni.
Szeret tervezgetni, és ravaszkodni, viccelődni is.
Irányított figyelemmel tud lenni őt érdeklő dolgokra, állatokra, helyzetekre, emberekre…
A Waldorf iskolákban ezen szempontok alapján figyeljük meg az iskolába jelentkező gyermekeket. Természetesen ugyanakkor szem előtt tartjuk, hogy minden gyermek fejlődési útja egyéni. Az osztályban lévő gyermekek felvételénél nem csak az egyéni adottságokat, igényeket igyekszünk figyelembe venni, de a csoport igényeit, dinamikáját is.
Szeretnénk, ha az itt leírtak iránymutatóul szolgálnának, és nem korlátozás gyanánt.
Kedves Szülők, mindez senkit ne indítson arra, hogy gyermekével gyakoroljon, tanuljon pl. fél lábon ugrálni, tigrist rajzolni, szöveges feladatot megoldani! Ahogy a fogacskák kibújását sem lehet sietettni, úgy szerencsésebb, ha a fenti képességek, készségek is természetes folyamatok során alakulnak ki.
Mint már említettem nagyon fontos tekintetbe venni, hogy nagy eltérések lehetnek az egyéni érettségi folyamatokban, a mikéntjükben és az idejükben is.
Soha nem a papírforma szempontjait kezeljük prioritásként, amikor kedvesen mosolygó vagy éppen félénk gyermekekkel játszunk az ismerkedős játék során!
Várjuk szeretettel Önöket a leendő elsős szülők online találkozóján, ahol kérdezni lehet a cikkel kapcsolatban, valamint szó lesz a felvételi folyamatáról, és elhangzik néhány praktikus tanács is.
Köszönöm figyelmüket:
Bartha Marianna
fejlesztőpedagógus
